Google+
Főoldal / Kiemelt hírek / A pokolba vezető út (6.rész)

A pokolba vezető út (6.rész)

Május végén fontos választás következik: döntünk Európa és benne hazánk hosszú távú jövőjéről. Ahhoz, hogy jól dönthessünk, ismernünk kell a tétet, vagyis azt, hogy bevándorló kontinens leszünk-e, vagy megmaradunk a nemzetek Európájának. Hogy mit akarnak a bevándorláspártiak, azt nem mindenki érti, mert nagy szavakba burkolják. Demokrácia, európai értékek, az idegen szép, másság stb. Érdemes azonban a mélyére nézni és felvázolni a különféle utópiáktól a Kalergi-terven, Popper nyílt társadalom elméletén át a Soros-tervig ívelő nézeteket, a Soros-hálózatot és kiszolgálóit, köztük a magyar ellenzéket, valamint az EU lopakodó migrációs tervét.

  1. Soros György

 

Sorozatunk legfontosabb és egyben legkényesebb részéhez értünk, ugyanis Soros György személyéről és tevékenységéről kell szólnunk. Azért kényes, mert származása okán minden őt ért kritikát a védelmezői az antiszemitizmus vádjával vernek vissza,  holott Soros származása rajtuk kívül senkit sem érdekel. Minket biztosan nem. Sorosról a tényeket mondjuk el, és a tényekből levont ítélet a saját véleményünk lesz. Soros életének és tevékenységének megismeréséhez legnagyobb segítséget Andreas von Rétyi George Soros című könyvéből kaptuk. Az anyaggyűjtéshez természetesen az interneten fellelhető írásokat és dokumentumokat is tanulmányoztuk, köztük a saját maga által megfogalmazottakat is.

*

Soros György Schwartz György néven született 1930-ban, Budapesten, egy nem túl vallásos zsidó családban. Apja, Schwartz Tivadar ügyvéd és eszperantista volt, aki 1936-ban úgy döntött, hogy Sorosra magyarosítja a nevét. A névváltozás, a magyar hangzású név ellenére a családot továbbra is zsidóként kezelték, így Soros György is csak zsidó osztályban tudott tanulni.

Az 1944-es német megszállás idején Soros Tivadar hamis papírokról gondoskodott az egész család számára, sőt sokakat megmentett hasonló módon. Megvesztegetett egy Baumbach nevű embert, aki a Mezőgazdasági Minisztériumban dolgozott. Ő vette maga mellé Soros Györgyöt és keresztényként állította be. Az volt a fiatal Soros dolga, hogy zsidók tulajdonának kisajátításában segítsen. Itt mutatkozott meg először Soros igazi jelleme, amit az empátia és a lelkiismeret teljes hiánya jellemez leginkább. A CBS csatornán Steve Kroftnak adott interjújában arra a kérdésre, miszerint nehéz volt-e, így felelt: – Nem, egyáltalán nem. …semmi problémát nem okozott. … – Nem volt bűntudata? – Nem.

– Melyik Soros Györggyel beszélek most? Az amorális Soros Györggyel vagy a morális Soros Györggyel? – Ez egy személy, aki időnként amorális tevékenységekben vesz részt…

Az újságíró tovább kérdezett: – Én is köztük lehetnék, sőt, talán köztük kellene lennem. Semmi ilyesmit nem érzett?

Valóban, lehettem volna én is a másik oldalon, lehettem volna én is, akitől elveszik a vagyonát. Annak viszont nincs értelme, hogy azon merengjek, hogy nekem is köztük kellene-e lennem, mert ez az egész helyzet fura módon pontosan olyan volt, mint most a pénzpiacokon, jelesül úgy, hogy ha nem én lennék ott – akkor nyilvánvalóan nem én tennék ilyet, hanem nagy valószínűséggel valaki más, valamilyen formában valaki mindenképpen elvette volna a vagyonukat. És ezen a módon csak azt a következtetést vonhatjuk le – attól függetlenül, hogy ott voltam-e vagy sem –, hogy én csak nézője voltam az egésznek. A tulajdont elvették. Nekem viszont emiatt nem volt bűntudatom.”

Ha jobban belegondolunk Soros érvelésébe, hasonlókat hallhattunk már koncentrációs táborok őreitől, kivégzőosztagok tagjaitól és sokan másoktól: ha én nem teszem meg, megteszi más, vagy ezzel parallel a „parancsra tettem” mentség is. Soros egész üzleti filozófiája is ebből fakad, mint azt be is vallotta: szerinte ha ő nem dönti be valamelyik ország valutáját és küldi padlóra a gazdaságát, megteszi más. Megteszi más, hogy manipulál az OTP-vel, az angol fonttal stb. Lelkifurdalás nélkül képes emberek millióival szórakozni azért, hogy vagyonát gyarapítsa. “…én csak nézője voltam az egésznek. A tulajdont elvették. Nekem viszont emiatt nem volt bűntudatom.”

Soros György és fia

Személyes véleményem az, hogy minden pénzkereset egyik legundorítóbb, legförtelmesebb módja a spekuláció, mert az nem teremt értéket , viszont mások munkáját, értékteremtését kisajátítja, egyszerűen elrabolja. A kamatos kamattal együtt döntő módon hozzájárult a mai globális pénzvilág kialakulásában, és szinte reménytelenné tette az ellenük való küzdelmet. Soros ráadásul a leggátlástalanabbak közé tartozik. Vagyonát, amely ma megközelítőleg 25 milliárd dollár, tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtötte össze. Még véletlenül sincs köze értékteremtő vállalkozáshoz, hacsak a taposóaknákat gyártó cégben való részesedését nem tekintjük annak.

Soros 1947-ben Angliába emigrált, és ott végezte el a közgazdasági egyetemet. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg alaposan a nyílt társadalom filozófiájával, nevezetesen Karl Popper tanaival, és a nyitott társadalom eszméjének elkötelezett támogatójává vált.

1956-ban az Egyesült Államokba költözött, és ott alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott egy évtizeden keresztül. 1969-ben alapította meg a Quantum Befektetési Alap-ot. Munkásságára jellemző például az angol font elleni spekulációja 1992-ben, amikor kikényszerítette az angol font leértékelését a német márkával szemben, az ázsiai válság idején dél-kelet ázsiai országok valutái ellen spekulált. Még előtte, 1988-ban Franciaországban az állami bank részvényeinek befolyásolásra alkalmas részét, 50 millió dollár értékben, bennfentes kereskedelemmel szerezte meg, amiért 2002-ben vétkesnek mondták ki, és börtönbüntetésre ítélték. „Természetesen” ezt a büntetést nem kellett leülnie, bár még most is elfogató parancs van érvényben ellene, de valamiért – hiába jár évente sokszor az EU területén – nem szorgalmazzák a letartóztatását. 1993-ban a német márka ellen spekulált a német újraegyesítési kavarodás és pénzügyi terhek miatt.

2008-ban napokon belül 22%-ot zuhant az OTP, és a későbbi vizsgálat megállapítása szerint a szálak Soros Györgyhöz vezettek. A PSZÁF vizsgálata végül márciusban azt állapította meg, hogy a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Felügyelet szerint a Soros Fund Management LLC megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A PSZÁF az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg, a PSZÁF 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a hedge fundot.

A felügyelet kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe, hogy az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor, az ügyletkötés a negatív piaci fejlemények által kiemelten érintett, a magyar pénz és tőkepiacon, a magyar tőkepiaci indexben meghatározó súllyal rendelkező kibocsátó részvényeire irányult, azok árfolyamára különösen negatív hatással volt, ráadásul a Soros Fund Management az ügyletkötésének magyar piacra gyakorolt hatásait nem kívánta figyelembe venni, annak ellenére, hogy következményeit előre látta.

Soros jelenleg az Egyesült Államokban él. Számos ingatlana van a saját nevén. Ezek közül három ismertebb, főként Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban találhatók. New York államban kettő, Londonban egy luxusingatlana van.

A 16 szobás, tetőterasszal rendelkező két emeletnyi lakása  New York egyik előkelő negyedében – az 1060 Fifth Ave szám alatt – található, ezt 24 millió dollárért vásárolta. Alapfelszereltsége: konditerem, szauna, házimozi. Nem messze New Yorktól, a vidék egyik legfelkapottabb részén – Southamptonban – is van egy folyóparti villája. A késő középkori kastélyra emlékeztető kastély 30 hálószobás és több mint 24 ezer négyzetméteres. Ennek a kerítését láthattuk nem rég egy amerikai riporter filmjében. Sorosnak van egy 19 hálószobás villája a New York állambeli Bedfordban. Ezt az ingatlant a Jurassic Park forgatókönyvírójától, Michael Crichton-tól vásárolta 21,5 millió dollár értékben néhány éve.

Manapság már fiát, Alexet, kijelölt utódját tolja előtérbe. Róla egyelőre csak annyit tudunk, hogy homoszexuális, élettársa a fekete bőrű Maxwell Osborne.

Soros 1993-ban alapította meg az Open Society Foundations-t, a Nyílt Társadalom Alapítványt. Magyarországra 1984-ben érkezett meg, amikor szerződést kötöttek a Magyar Tudományos Akadémia és az alapítvány között, ez volt egyben a magyar Soros Alapítvány alapító okirata. Ezt az alapítványt számos más követte Kelet- és Közép-Európában, eredetileg azzal a céllal, hogy segítse a kommunizmus elleni küzdelmet a régióban.

Hogy mivé lett a kezdeti küzdelem, és hogyan hálózza be napjainkban Soros alapítványa, illetve inkább alapítvány-hálózata nem csak hazánkat, de egész Európát, és mire megy ki manapság a játék, a későbbiekben ismertetjük részletesen a nyílt társadalom mai gyakorlatával és a Soros-tervvel együtt.

 

(folyt.köv.)

(Bodoni)