Google+
Főoldal / Uncategorized / A POKOLBA VEZETŐ ÚT (5. rész)

A POKOLBA VEZETŐ ÚT (5. rész)

Május végén fontos választás következik: döntünk Európa és benne hazánk hosszú távú jövőjéről. Ahhoz, hogy jól dönthessünk, ismernünk kell a tétet, vagyis azt, hogy bevándorló kontinens leszünk-e, vagy megmaradunk a nemzetek Európájának. Hogy mit akarnak a bevándorláspártiak, azt nem mindenki érti, mert nagy szavakba burkolják. Demokrácia, európai értékek, az idegen szép, másság stb. Érdemes azonban a mélyére nézni és felvázolni a különféle utópiáktól a Kalergi-terven, Popper nyílt társadalom elméletén át a Soros-tervig ívelő nézeteket, a Soros-hálózatot és kiszolgálóit, köztük a magyar ellenzéket, valamint az EU lopakodó migrációs tervét.

 5. Karl Popper és a nyílt társadalom

Míg Kalergi gróf – mint az előző részben írtuk – egy utópiát vázolt fel, addig Karl Popper ugyanennek a nyitott társadalomnak a tudományos alapját, filozófiáját alkotta meg, hasonlóan, mint Marx a tudományos szocializmust, már ha ezt tudománynak lehet nevezni.

Karl Popper (1902–1991) osztrák származású angol filozófus. Bécsben született középosztálybeli zsidó családból, a német megszállás elől Új-Zélandra menekült, majd a háború után Angliába költözött. Popper alkotta meg a kritikai racionalizmus fogalmát, mely elvetette a klasszikus empirizmust és a tudomány megfigyelési szemléletét. Szerinte egy kreatív folyamattal hozzuk létre a hipotéziseket, nem pedig a megfigyelésekből általánosítva. Végezhetünk akárhány megfigyelést vagy kísérletet, ezekből nem következik, hogy elméleteink igazak.

A bennünket érdeklő könyvében (A nyílt társadalom és ellenségei) fejti ki a nyitott társadalom elméletét, amelyet aztán Soros György próbál a mai napi is átültetni a gyakorlatba.

Popper a nyílt társadalom alatt a hagyományos nemzetállami kereteket meghaladó multikulturális társadalmakat érti, amelyekben többfajta kultúra és identitás keveredik egymással, előjogok nélkül.

Nyitott társadalomban egyetlen vallás, egyetlen világnézet, életfelfogás, egyetlen kultúra sem törekedhet kizárólagosságra. Az autonómiáról szólva arra az alapvető jogunkra gondolunk, hogy magunk döntsük el, milyen meggyőződésekkel, milyen kulturális mintákkal azonosulunk, és milyen célok jegyében vezetjük életünket”  (Kis János)

Ha Popper alapvető szándékát nézzük, még egyet is érthetünk vele, ugyanúgy, mint Marxszal vagy Kalergivel, hiszen tartós békét és igazságos világot szeretett volna megálmodni, azonban sajnos ugyanúgy, ahogy a többi hasonló elmélet, ez is visszájára fordul a gyakorlatban.

Szerinte a nyílt társadalom alapvető jellemzője a kulturális hibriditás, vagyis a különböző kultúrák keresztezéséből kialakult hibrid (multi) kultúra, amely szöges ellentétben áll valamennyi zárt közösséggel/kultúrával. Hasonlóan Kalergihez, egy új, kevert emberfaj kialakulásától várja a multikulturalizmus megvalósulását. Popper és Kalergi elméletét napjainkban Soros György és az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítvány próbálja világméretekben megvalósítani.

Térjünk vissza Popper nagy találmányához, a kritikai racionalizmushoz! Ez magyarra lefordítva tulajdonképpen annyit jelent, hogy bármit ki lehet logikai úton következtetni, bármilyen elméletet meg lehet és meg szabad alkotni, ellenkezzen az bármilyen gyakorlati tapasztalattal. Egy közismert viccel is lehet ezt szemléltetni: Váratlanul hazamegy a férj, és egy idegen férfivel az ágyban találja a feleségét, és dühödten ráront, hogy megcsaltál! Mire a feleség: te a szemednek hiszel vagy nekem? Popper elmélete tág teret nyit a társadalommérnököknek, igazolja akár a francia forradalomban a jakobinusok általi vérengzéseket, Marx, Engels és Lenin elméleteit a forradalomról és a kommunizmusról, hiszen ezeknek sem volt gyakorlati tapasztalatuk, de ugyanúgy igazolja a mai baloldali diktatúrákat is, hiszen nekik sem kell a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe venni. Például „az a gondolat, hogy léteznek olyan természetes egységek, mint a nemzetek vagy nyelvi, faji csoportok, teljes egészében fiktív” – vallja Karl Popper.

Popper interpretálásában a nácizmus a nacionalizmus legfelső foka, egyben elkerülhetetlen, szükségszerű velejárója, ami miatt a második világháború után is fennmaradt nacionalizmus „megregulázása” elengedhetetlen feladat, és ez csak a nyílt társadalmak megteremtésével válik lehetővé a filozófus nézete szerint.  Ez a nézet tükröződik a mai napig liberális oldalon, hiszen minden nemzeti gondolatot nácinak minősítenek.

A globális világgazdaságot irányító erők számára a nyílt társadalom popperi elmélete kapóra jött, különös politikai-ideológiai jelentőséget kapott, hiszen egy globális világrendben, ahol lebomlanak a határok, nincsenek önálló nemzetek, nincsenek hagyományok, ott nincsenek vámhatárok sem, az egész világ átjárható a multinacionális vállalatok és a pénzintézetek érdekei szerint.

Nem véletlen, hogy a nyílt társadalmat egy nemzetközi spekuláns karolta fel és tesz meg a mai napig is mindent annak érdekében, hogy a pénzvilág befolyása alá kerüljön és egységesüljön Európa, túllépjen a nemzetállamok szövetségén és létre jöjjön az Európai Egyesült Államok. Soros munkásságával és szervezetével a későbbiekben fogunk megismerkedni.

(folyt.köv.)

(Bodoni)