Google+
Főoldal / Interjú / „NEKÜNK AZ ÉRDIEKKEL VAN KÖZÖS DOLGUNK” – Interjú T. Mészáros András polgármesterrel

„NEKÜNK AZ ÉRDIEKKEL VAN KÖZÖS DOLGUNK” – Interjú T. Mészáros András polgármesterrel

Lassan véget ér az első ötéves önkormányzati ciklus, Áder János köztársasági elnök október 13-ára tűzte ki a választás napját, amikor polgármestert és képviselőket választunk. Eljött tehát a számvetés ideje. Mi történt Érd életében ez alatt az öt év alatt, milyen munkát végeztek képviselőink és a városvezetés? Mindezekről T. Mészáros András polgármesterrel beszélgettünk.

Ha röviden kellene értékelni a hamarosan véget érő ciklust, mit emelne ki? Mi az, ami Ön szerint leginkább jellemezte az elmúlt éveket?

Munka. Erről szólt ez a ciklus is, csakúgy, mint az előzőek. Elkötelezettek vagyunk egy modern, élhető város kialakítása mellett. Erről szól Érd építése.

Minden politikai erő, minden jelölt ezt tartja céljának, nem? Legalábbis a kampány közeledtével ezt halljuk mindenhol.

Nehogy azt gondolja, hogy minden helyi politikusnak ez a célja. A kampányban valóban mondanak mindenfélét, de a város jelenéről és jövőjéről szóló programmal csak a Fidesz-KDNP-Összefogás rendelkezik. Az általunk elkészített Batthyány Program és a hozzá kapcsolódó Modern Városok Program a rendszerváltás utáni Érd egyetlen átgondolt városépítő koncepciója.

Az ellenzék gyakran mondja, hogy 2006 előtt is volt élet Érden, másrészt azt, hogy igenis van programjuk.

Jó lenne, ha így lenne, mert az egész város jól járna, ha az ellenzéknek is lenne programja azon kívül is, hogy trágár szavakkal illetik a miniszterelnököt és hazugságokat terjesztenek minden fórumon. Beszéljünk a tényekről: fel tud idézni olyan városfejlesztési programot, amit érdi balliberális politikusok alkottak? Ismer a nyilvánosság ilyet, ismeri valaki a programcímet? Kezünkbe tudjuk venni, lapozgathatjuk, tudunk idézni belőle, tudunk vele vitatkozni? Tárgyalta, szavazott róla valaha is a város közgyűlése? Nem. Azért nem, mert nem létezik ilyen. Sem 2006 előtt városvezetői pozícióban, sem ellenzékben nem készítettek ilyet. Lehet az ok lustaság, nemtörődömség, hozzá nem értés. Vagy az, hogy a balliberális ellenzék politikája a nemekre és a tagadásra épül. Tény, hogy az elmúlt tíz évben egyetlen érdemi, önálló javaslatuk a város építésére vonatkozóan nem volt. Ezzel szemben az elmúlt tíz évben minden alkalommal nemet mondtak a költségvetésekre, s ezzel a Batthyány Program és a Modern Városok Program végrehajtására. Vagyis a csatornázásra és a vízelvezetésre, az óvoda és iskolaépítésekre, felújításokra, a szociális gondozóközpontra, ahogy nemet mondtak a családok támogatására, az útépítésekre is. Ez utóbbi különösen fájó az érdieknek. Ez a megszámolhatatlan nem, ez a zsigeri tagadás az évek során olyan hályogot vont a szemükre, amitől már nem látják, hogy mire is van szüksége a városnak.

Az első Batthyány Program még uniós forrásokra alapozott, ekkor kezdődött többek között a csatornázás, a Főtér átépítése, ekkor építették át és bővítették a Gárdonyi iskolát gimnáziummá. A második Batthyány Programnak már a Modern Városok Program is részévé vált 2015-ben, ennek végrehajtása zajlik jelenleg is. Mégis sokan kritikaként fogalmazzák meg, hogy nem épül semmi a városban.

Biztos vagyok benne, hogy aki nem politikai szemüvegen keresztül és nem elfogultan néz körül a városban, az látja, hogy mennyi építkezés zajlott és zajlik jelenleg is.  A Batthyány Programban megfogalmazott és a Modern Városok Programban konkrét tervekké váló célokat több csoportba osztottuk. Az egyik alappillér az intézményrendszer megújítása. Kezdjük az egészségüggyel. Kevés település, még kevesebb nagyváros mondhatja el magáról, hogy valamennyi egészségügyi intézményét felújította. Érden ez a helyzet. A kapuit a betegek előtt hamarosan megnyitó Bagoly utcai rendelővel együtt a város valamennyi rendelőjét vagy felújítottuk, vagy újat építtettünk helyette. Ezzel együtt elkészültünk a Romics László egészségügyi intézmény teljes felújításával és eszközparkjának modernizálásával. Az intézményben 33 orvos szakma található, napi több mint 1000 orvos-beteg találkozóval, vagyis a fekvőágyak kivételével gyakorlatilag minikórházként működik. Amit tehát egy közösség tehet a helyi egészségügyért, azt mi, érdiek megtettük. Ugyanez a helyzet az oktatással. Tíz éve egyetlen gimnáziuma és egy szakképző iskolája volt Érdnek. Ma három gimnáziumunk és egy szakgimnáziumunk van, és már zajlik további két iskola építése: a szintén gimnáziummá bővülő Batthyányé és a parkvárosi köznevelési centrumé. E mellett valamennyi óvodánkat felújítottuk, illetve újakat építettünk, valamint hamarosan új bölcsődéket is építhetünk. És nem utolsó sorban a Szociális Gondozóközpont teljes átépítése is elkezdődött a Topoly utcában. Az új, integrált szociális ellátó központban a szociális alapellátás szinte minden formája helyet kap majd, és az idősotthon régi épülete is új szárnnyal bővül. Programunk másik pillére az infrastruktúra fejlesztése. Ennek nagyon fontos pontja a vízelvezetés, amely Érd egyik legnagyobb gondja volt a csatornázatlanság mellett az elmúlt évtizedekben. Most, hogy gyakorlatilag a város egésze csatornázottá vált, elkezdhettük a vízelvezetési rendszer megépítését is. Ezért épült Érdligeten a záportározó, és ezért épülnek sorban, lépésről lépésre a vízelvezető árkok is. Tudjuk, hogy vannak még városrészek, ahol ez gondot okoz, de sorban haladunk, az alacsonyan fekvő helyek felől a magasan fekvő utcákig. Ami nagyon örömteli az az, hogy egy nagy esőzésnél ma már fele annyi panaszos telefon sincs, mint akár egy éve.

Nem hagyhatjuk ki a számvetésből a város talán legnagyobb problémáját, az utakat. Sok helyen még mindig földút van.

Valóban, az utak állapota az a pont, amiben a legtöbb érdinek sajnos még mindig megegyezik a tapasztalata. Hiszen közel 300 km földút van még Érden. Az az utca is az, ahol én lakom, sőt: az lesz a legutolsó földút a városban. Igaz viszont, hogy ez a 300 kilométer már 70 kilométerrel kevesebb, mint 2006-ban.

Ez a 70 kilométer soknak számít vagy kevésnek?

Ennek eldöntéséhez csak egy szempontot említek: az 1930-tól 2006-ig tartó nyolcvan évben majdnem ugyanennyi épült. Ez tehát szerintem nem lebecsülendő mennyiség, különösen ha figyelembe vesszük a tényt, hogy Érdnek gyakorlatilag nincs városépítésre fordítható saját bevétele, többek között azért, mert a városokat tekintve itt az egyik legalacsonyabb a cégek által befizetett adó. Ezért van szükség minél előbb a gazdaságfejlesztő övezetre. De mindig, amikor van egy kis útépítésre fordítható pénzünk, utakat építünk. Ezért is emeltük duplájára a választókerületi alapot, azt a forrást, amit a helyi képviselők a saját választókerületük fejlesztésére fordíthatnak. Jellemző, hogy a Csőzik féle balliberális ellenzék erre az emelésre is nemmel szavazott. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ők lennének többségben a közgyűlésben, fele annyi út sem épülhetett volna, mint most.

Mi lehet az oka ennek az ellenállásnak?

Teljesen érthetetlen. Különösen az, hogy még aláírásgyűjtést is szerveztek az útépítés ellen. Számomra ez már túl van a megérthetőség határán.

Mennyi pénzre lenne szüksége a városnak az utak rendbetételére?

Érd lakóútjainak teljes felújításához további 60 milliárd forintra lenne szükség. Az elmúlt tíz évben az összefogás, a városépítő koncepció és a kulturált párbeszéd segítségével 100 milliárd forintot hoztunk a városba. Olvastam valahol egy lakossági véleményt, hogy mindez automatikusan jár Érdnek. Jó lenne,ha így lenne, de nem így van. Ha így lenne, már rég nem lenne semmi gondunk, sőt egyetlen magyarországi településnek se lenne gondja, mert ha nekünk jár, akkor nyilván másnak is jár. De ez naivitás. Ezért a támogatási forrásért keményen megdolgoztunk és a továbbiakért is keményen kell dolgoznunk. Aki azt hiszi, hogy a kormányt vagy a kormányfőt infantilis trágárkodással sértegetve ez a pénzügyi forrás megszerezhető, az nemcsak elvakult, nemcsak buta, de árt a városnak. Az ilyen csak a saját pártja elvárásainak akar megfelelni, az itt élőkének nem. Amikor Jánosi György szocialista politikus képviselte Érdet az országgyűlésben, rendszeresen egyeztettünk. Érdről volt szó, nem is volt kérdés, hogy beszélünk, és egymást tisztelve beszélünk, hiszen Érd szolgálatára szegődtünk. Ez a fajta mentalitás a balliberális oldalon már a múlté Érden, de ezzel a mentális és jellembeli problémával küzdjenek meg ők. Ha a trágárkodást látják a megfelelő eszköznek céljaik eléréséhez, lelkük rajta. Mi Aradszki András országgyűlési képviselővel mindent megteszünk azért, hogy ne az érdieket azonosítsák ezzel trágár a mentalitással, mert az érdiek nem ilyenek. Érden csak a balliberális ellenzék ilyen, ám ezért nem az érdiek tartoznak felelősséggel. Ahhoz tehát, hogy a város teljes lakóúthálózata megújuljon, további pénzügyi forrás szükséges, ennek megszerzéséhez pedig korrekt partneri viszony kell a kormányzattal és az országgyűlési képviselővel.

Két kihívója is van, akik szívesen átvennék Öntől a város irányítását. Durva csatározásra számít? Korábban azt mondta, várja a feljelentéseket.

Már évekkel ezelőtt megmondta az egyik ellenzéki, hogy fel fognak jelenteni. Kérdeztem, hogy ugyan milyen indokkal. Azt nem tudják, mondta, de az biztos, hogy feljelentenek. Úgyhogy illúzióim nincsenek ezzel kapcsolatban, de dolgom sincs vele.  Képviselőtársaimmal közösen a város építésére koncentrálunk, hiszen jelenleg is nagyon sok munka zajlik, amelyeknek rendben kell lenniük. Ez nagy felelősség. Az ellenzék, a kihívók, ahogy Ön fogalmazott, szintén teszik azt, amihez értenek. Feljelentenek, meg paktumokat kötnek, egyéni és pártérdekeiket igyekeznek egyeztetni. Ezek is komoly feladatok ám, kell hozzá rutin, nem kevés. De nekünk nem ez, hanem a Batthyány Program és a Modern Városok Program végrehajtása a feladatunk. Érd épül. A városnak – mint az ország legtöbb településének – természetesen vannak hiányosságai, amelyek megoldásán az érdiekkel közösen dolgozunk. De a hiányosságai ellenére Érd nagyon is szerethető város, és meggyőződésem, hogy az itt élők nagy többsége szereti is. Azok a helyi politikusok pedig, akik nem szeretik, a balliberális ellenzék tagjai időről időre, választásról választásra szövetkeznek, vagy szövetkezni próbálnak egymással, ám víziójuk, koncepciójuk Érd jövőjéről nincs. Soha egyetlen betűt leírva nem láttunk tőlük, ami egy átfogó, részletes programot kínált volna a város építéséről, a város jövőjéről Az energiájukat nem erre, hanem az egyéni érdekeik összehangolásának kísérletére fordítják. Az elmúlt négy és fél évük a paktumkötésre ment el, ahelyett, hogy Érddel foglalkoztak volna. Ugyanígy volt 2010 és 2014 között is: három és fél év paktumszövögetés, fél év kampány. Szomorú ezt látni, de dolgunk nincs velük. Mi másfél évtizede ugyanazzal a csapattal dolgozunk. Nekünk az érdiekkel van közös dolgunk, a város építésére koncentrálunk, ez a mi feladatunk.