Google+
Főoldal / Rovatok / Hasznos / Miért pont így nevezték el az érdi utcákat?

Miért pont így nevezték el az érdi utcákat?

Bemutatunk egy érdikumot: a Késő Géza érdi mérnök által kitalált Érd „fogalomkörös utcanév rendszerét”!

Látott már olyan hirdetést, hogy „Virágneves utcákban ház eladó”? Igazította már útba vendégét úgy, hogy keresd a „B”-vel kezdődő fiúneves utcákat és ott fogsz minket megtalálni? Tájékozódott már úgy Érden, hogy „foglalkozásnevű utcákat” keresett? Érden egyedülálló, hogy az egész városra kiterjedően rendszert képeznek az utcanevek, amelyeket a későbbi névadásoknál is használtak.

Érden a város sajátságos területi fejlődése egy különleges, egyedinek mondható utcanév rendszer kialakítását tette szükségessé az 1940-es években. Ennek lényege, hogy a város kerületeiben eltérő fogalomkörökhöz kötötten történt meg az utcák elnevezése.

Ez a rendszer nem csak a helyiek és az ide látogatók könnyebb eligazodását szolgálja Pest megye legnagyobb városa belterületének ingatlan – halmazában, hanem az elnevezések egy része alapján még az ismeretterjesztés sajátos eszközének is nevezhető.

 

Érd az 1920-as évektől kezdve igen jelentős területi változáson ment keresztül. Ekkor kezdődtek – főként a Károlyi uradalom területét érintő – telekparcellázások (lakó és üdülőterületek céljára), amelyek a második világháború végéig tartottak.

A település belterülete kb. 20 év alatt a 10-12-szererése nőtt. A húszas évek elején a belterület 200-250 ha lehetett, jelenleg több, mint 3100 hektár.

Rohamosan emelkedett a lakosság létszáma is. A parcellázások során rengeteg új utcát nyitottak, Érd ma is létező utcahálózata lényegében akkor alakult ki. Ma több mint 800 utca és mintegy 26 ezer belterületi ingatlan van a városban.

A 30-as évek végére az utcák elnevezésében kezdett zűrzavar uralkodni, pl. sok azonos nevű utca is létezett. Emiatt az akkori nagyközség vezetése 1940-ben bizottságot hozott létre a helyzet rendezésére. A tervezetre 1947-ben tértek vissza, amikor Diósdtól visszacsatolásra került egy jelentős (340 ha-os) terület, ezzel a kerületi rendszer is módosítást igényelt.

A települési elöljáróság ekkor Késő Géza mérnököt bízta meg az új kerületi beosztás és utcanévjegyzék megtervezésével.

Késő Géza – felhasználva az előzmény tervezetet is – 11 kerület kialakítására és elnevezésére tett javaslatot.

Az utcanevek rendszerére pedig három változatot dolgozott ki:

  1. gyűjtőfogalmi (fogalomkörös) rendszer,
  2. azonos kezdőbetűs rendszer egy kerületen belül
  3. a számozott utcás rendszer.

A képviselőtestület az első változatot fogadta el azzal, hogy a kerületeken belül az utcák alfabetikus sorrendje is segítse a tájékozódást.

 

Kerület Városrész neve Utcanevek jellege
I. Óváros Mezőgazdasági eszközök
II. Újváros (Erzsébetváros) Női nevek
III. Tisztviselőváros Tisztviselő nevek
IV. Sasváros Madárnevek
V. Tusculanum Uralkodók, költők, írók
VI. Postásváros Férfi nevek
VII. Ligetváros (Érdliget) Folyónevek
VIII. Kertváros (Diósdliget) Virágnevek
IX. Erdőváros Fák, cserjék, stb.
X. Dombosváros Dombvidékek
XI. Munkásváros Ipari foglalkozások

 

Ez lényegében azt jelenti, hogy pl. ha azt mondjuk, keressük a fiú (férfi)neves utcákat (VI. kerület), akkor találunk olyan részt, ahol minden utca B-vel kezdődik és fiúnevet takar. A Riminyáki úttól Kelet-Nyugat irányba húzódik (Balázs, Barót, Bálint, Benedek, Bendegúz, Bernát, Bertalan, Béla, Boldizsár, Botond, Bulcsú). Érdekessége ennek, hogy ugyanitt az Észak-Déli irányba húzódó utcák E betűvel kezdődő fiú nevek (Emil, Előd, Elemér, Elek, Edömér, Ede). Ugyanitt találhatók a C, Cs, D-vel kezdődő fiúneves utcák is.

A Riminyáki úttól Nyugatra a G, Gy, H, I, J, K, L, M, P, S, T, Z betűvel kezdődő fiúnevek vannak, míg a Diósdi úttól Nyugatra a virágnevű utcákig találhatók az A, Á betűvel kezdődő fiúnevek.

A Törökbálinti úttól északra (XI. kerület) találhatók a foglalkozás nevű utcák. Ezen belül Nyugatról kezdődnek az A betűtől és Keletre haladva jut el a T betűig.

A Bajcsy-Zsilinszky úttól Nyugatra és a Tárnoki úttól Északra a történelmi településneveket tartalmazó utcák vannak (X. kerület).  Itt Keletről Nyugatra jut el az A betűtől a V betűig az utcák elnevezése.

A sort lehet folytatni, de mindenképpen bámulatos és a kitalálójának, Késő Gézának a mérnöki precizitását dicséri ez az egész városra kiterjedő sajátságos, egyedinek mondható utcanév rendszere.

Az Érdi Hungarikum Klub 2018-ban Érdikummá nyilvánította ezt a rendszert, amelyre méltán lehet büszke minden érdi!

 

(Felhasznált forrás: Érdi Hungarikum Klub – Hamar József)