Google+
Főoldal / Uncategorized / LEGYEN EBBŐL ELÉG – ÉRDEN IS!

LEGYEN EBBŐL ELÉG – ÉRDEN IS!

Pár hónappal ezelőtt Bács István érdi alpolgármester facebook-oldalán publikált egy gúnyos szembesítő szöveget, amelyben országos és érdi baloldali személyiségek trágár szövegeit idézte. Az évek óta agyhalál közeli állapotban vegetáló érdi növények baloldaliak ezt már aznap úgy terjesztették, mintha Bács szórt volna válogatott trágárságokat politikai ellenfeleire.

A tény, hogy ez épp fordítva történik nap mint nap, természetesen nem zavarja őket. Nem új keletű ez a fokú aljasság a balliberális oldalon, emlékezzünk csak Kövér László 2002-es úgynevezett “köteles” beszédre, amely valójában az akkor még szocialista Gyurcsány Ferenc és az őt támogató média hazugsága volt, ahogy azt Debreczeni József könyvében maga GyF is elismerte.

Nos, ugyanez történik Érden is. Karácsonyi tüntetésen politikai ellenfelei féregnek nevezik a polgármestert, Budapesten ugyanezek bajszos szarnak az ország köztársasági elnökét, gecinek a miniszterelnököt, piedesztálra, majd uniós választási pártlistára emelik a trágár gimnazistát, követőik a közösségi oldalakon kivégzéssel, lincseléssel fenyegetik Érd vezetőit, majd amikor Bács alpolgármester szembesíti őket mindezzel, akkor úgy tesznek és azt kezdik terjeszteni, mintha Bács szavai lennének ezek.

És még csak nem is szégyellik. Büszkék rá.

Ez maradt nekik.

A válogatott hazugságaikkal egymást túllicitáló, semmirekellő, már több választáson is leszerepelt senkiháziak, akiknek Érdhez csak annyi közük van, hogy itt szellentenek a politika levegőjébe, hogy aztán sunyin másra mutogassanak: ő fingott.

Vállalkozásaikat – ha egyáltalán ezek valódi vállalkozások – nem Érden alapították, adót nem itt fizetnek  a cégeik után, az MSZP helyi elnöke még az ingatlanjai után sem fizet Érden adót.

 

Ugyanerről a jelenségről írt – mert maga is áldozata lett a baloldali aljasságnak – Bayer Zsolt publicista is a mai blogbejegyzésében.

Azért is idézünk ebből hosszabban, mert világosan megmutatja, micsoda mocsadék lelkiviláguk van ezeknek.

 

(Somogyi)

*

Bayer Zsolt: LEGYEN ELÉG EBBŐL

 

 

“Még valamikor a 2018-as választások után elkezdett keringeni az interneten két szöveg, amelyet valaki az én nevemben írt le. Az ominózus idézetek így hangzanak:

„Magyarországon él 2,8 millió tisztességes ember, akik a Fideszre szavaztak. A többi rohadt állat nyugodtan takarodhat a francba, még beléjük is rúgok kifelé menet, hogy minél messzebbre repüljenek. Szóval takarodó van picinyeim, ez már a mi országunk.”

Illetve:

„A magyar emberek nem megosztottak, hiszen a magyar emberek teljes egyetértésben állnak ki Orbán Viktor, a Fidesz és Magyarország mellett. A többi haszontalan sejthalmaznak nem sok köze van a magyarokhoz és az emberi fajhoz.”

Mint nemrégiben megtudtam, ezt még a Népszava is felkapta akkor (talán valami olvasói levél keretében), és persze, mint minden ilyen hazugság és aljasság, leginkább a facebookon futott be nagy karriert. Talán nem véletlen, hogy az amúgy kizárólag az én „csúnya beszédemre” kihegyezett portálok és újságok nem foglalkoztak a dologgal, ugyanis elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez az egész egy ocsmány hamisítvány. Nyugodtan mondhatjuk: bűncselekmény. Rágalmazás és még mit tudom én, micsoda. Eltelt azóta egy év, és most ez a szöveg ismét előkerült, Bangóné patkányozása kapcsán. A kolozsváros.com című, tényleg egészen elképesztő portálon szedte elő egy Molnár Bálint nevű „újságíró”, ismét felmelegítve az egy évvel ezelőtti hazugságot, szörnyülködve, és ismét megerősítve az ő oldalukon kialakult tömeghisztériát, amely arról szól, hogy engem tényleg bármi áron ki kell csinálni.

Végül is, ez megtisztelő. Mert csak azt bizonyítja, hogy odaát valamiért jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak szerény személyemnek, mint amennyit megérdemelnék. S persze végtelenül idegesítő, felháborító és elkeserítő is ez az egész. S nem csak önmagában az, hanem a farizeusság, az aljasság és a végtelen becstelenség miatt.

Az a helyzet, hogy ma az lett az általános vélekedés odaát, a baloldali és liberális oldalon, hogy nekik mindent szabad, nekünk ezzel szemben semmit sem.

Álljon itt egy összeállítás arról, ki, hol, miképpen és hogyan nyilvánult meg eleddig a mi politikai oldalunk képviselőiről, s hogy mindez az ő számukra a lehető legtermészetesebb volt mindig is, miközben bennünket –elsősorban engem- szemforgató módon kiátkoznak és eltüntetésünket követelik.

Nos, a „gecizést” egy Vágvölgyi B. András nevű „gonzó-újságíró” honosította meg a magyar sajtóban és közbeszédben, még valamikor a ’90-es évek közepén. Nemrégiben erről is kérdezték egy interjúban, fölöttébb érdekes és tanulságos Vágvölgyi B. válasza:

„A Narancsnak szokták még felróni a trágárság elterjesztését a magyar sajtóban (Vágvölgyi egyik elhíresült mondata, hogy „A politikai gecizmus oltárán Orbán Viktor a főalak”), amire Vágvölgyi azt mondja, hogy ez igaz, de a trágárságok az élő, beszélt nyelvhez közelítették a sajtónyelvet és soha nem a szegényeket, az elesetteket bántották, hanem a hatalommal szemben használták ezeket a nyelvi eszközöket.”

Értjük. Az ő trágárságuk tehát nagyszerű és csodálatos trágárság, mivel a beszélt nyelvet lopja be a sajtóba. Továbbá a „hatalmasok” ellen irányul.

Ha elfogadjuk egy pillanatra munkahipotézisnek, hogy Vágvölgyinek igaza van, akkor kérdezzük meg szerényen, de határozottan: mindez kizárólag a jobboldali, konzervatív „hatalmasságokra” igaz és érvényes, mindjárt hatályát veszíti, ha baloldali és liberális „hatalmasságok” ellen irányul? (Nem várunk választ.)

Amúgy pontosan ezt a narratívát erősíti és ismétli meg a baloldal egyik emblematikus megmondóembere, bizonyos Balavány György (HVG, 24.hu), aki a minap ezt fejtegette:

„A választópolgár bárhogyan beszélhet a politikusról, de a politikus nem beszélhet bárhogyan a választópolgárról.”

Ez még erős megszorításokkal sem igaz, kizárólag arra jó, hogy bizonyos embereket (Nagy Blankát) felmentsen minden felelősség alól, de ha ezt is elfogadjuk munkahipotézisként igazságnak, akkor azt is jó tudnunk, vajon Balavány szerint ki számít hétköznapi embernek.

Balavány szerint ő például hétköznapi embernek számít, hiszen ugyanebben a cikkben ezt írja:

„A dehumanizáló jelzők hétköznapi állampolgárok (amilyen magam is vagyok) közt is sértőek tudnak lenni, de nem mindig, és nem egyforma mértékben.”

Tehát Balavány György, baloldali megmondóember és újságíró egyetlen mondattal beemeli magát a hétköznapi emberek táborába, akik bármit mondhatnak a politikusokról, és természetesen ugyanők engem, a jobboldali megmondóembert és újságírót ugyanilyen természetességgel rekesztenek ki a hétköznapi emberek táborából, így tehát azok közül, akik bármit mondhatnak a politikusokról.

Ügyes…

És akkor lássuk, a magukat hétköznapi embereknek tekintő véleményvezérek, megmondóemberek és újságírók miképpen is szokták gyakorolni a „bármit mondhatok a hatalmasokról” jogukat.

Kezdjük talán a kolozsváros című portállal, ha már éppen ők elevenítették fel most a rólam szóló, immár egy esztendős hazugságot.

Ennek a kolozsváros című akárminek állandó szerzője Benedikty Béla.

(…)

2003-ban megkapta a Joseph Pulitzer-emlékdíjat – hát már hogyne kapta volna meg! Rászolgált, ugyanis többek között ilyeneket írt az elmúlt években a kolozsvárosnak, magyarokról és legfőképpen Orbán Viktor miniszterelnökről:

„Arról itt most nem akarok mondani semmit, amit ez a csúti csóvás gazember a határon túli magyarokkal művel. Azzal már csak azért sem akarok foglalkozni, mert nagyjából értelmes elemzésre készülök, ennek a galandféregnek meg már régen nincs köze semmiféle értelemhez.” ( A magyaroknál is magyarabbakról morfondíroznék már megint , Benedikty Béla, 2017.  Október 30, hétfő)

Továbbá:

„Öt évvel ezelőtt is borzalmas volt már ez az ország, a magyar történelem összes békeidejét számolva a legborzalmasabb korszakát élte, azóta ez napról napra rosszabbodik. Akkor még nem akartam foglalkozni azzal, hogyan juthattunk el idáig, hogyan lett ebből a szánalmas népből még a legaljánál is szánalmasabb, de erre kell hogy legyen valamilyen magyarázat – most már tudom, hogy van. Elég hosszú és kacifántos, szerteágazó, majdnem végtelennek látszó a történet, de világosan érthető.” (Nyavalyás, felelőtlen, gyáva emberek ne ordítsák tele a nép agyát az ostoba szólamaikkal hazáról, szabadságról, élettérről és nemzeti egységről, Benedikty Béla, 2018. október 6, szombat)

Valamint:

„A jelenleg regnáló trógerhez hasonlók soha többé nem találnak néhány tucatnál több alázatos jobbágyot, a szüntelen hadiállapot fenntartásához szítandó, fenekedő gyűlölet nem okozhat többé vértolulást, mert mindenki tudja, hogy ezzel mérgezte a népet István is, Kossuth is, a csepeli túlsúlyos birkózó fejhúshoz hasonló rémületes emlősök csak a mi “történelmi nagyságaink” által rohasztott televényen teremnek, a hőstelenített, idoltalanított, valódi hazává lett országban soha többé. Szóval? Mekkora esély van erre?” (Amikor az utolsó utcatábla is eltűnik, amin történelmi nagyság neve van, Benedikty Béla, 2018. július 7, szombat)

És még:

Ez a mondat annyira megragadt bennem, hogy mindig eszembe jut, amikor ezt a modortalan  csúti parasztprolit meglátom.

Az a bizonyos nap éppen tegnap 29 éve volt. Ez a kóros önmutogató, ez a bugris akkor tolakodott oda a jórészt tisztességes felnőttek közé. Azóta bugyog belőle a gyűlölet és a bosszúvágy mindennel és mindenkivel szemben, aki bármilyen módon az emberre jellemző viselkedésformákat mutatja, vagy amiben és akiben lehetőséget lát arra, hogy elinduljon az emberré válás útján. Ez az ótvaros tróger… (Addig nem nyugszik, amíg Magyarországból nem csinál egy égig érő szemétdombot, Benedikty Béla, 2018. június 17, vasárnap)

(…)

De emlékeznek esetleg arra, ki kurvaanyázott először nyilvánosan, hogy ne mondjam, a „közbeszédben”? Megmondom: Ungváry Rudolf, a baloldal és a liberálisok megbecsült sztárja.

S vajon kik fenyegetőznek akasztással, lincseléssel miegyébbel? Mutatom:

Az Átlátszó.hu-n gyakran publikáló Bőtös Botond írta:

„Bízom abban, ha megbuktok, néhány napig még nem áll helyre a demokrácia, és az ilyen alakok testét az árok partjáról lapátolják majd fel egy IFA-ra.”

Őt azzal mentegették ezek után, hogy „hiszen csak egy újságíró”…

Aztán itt van a 24.hu két újságírója, akik ezt a párbeszédet folytatták egymás között a facebookon:

„Ómolnár Miklósnak lassan kellene keresni egy szép LED izzós kandelábert, ami elbírja. Ja és a Bayert is el kellene bírnia. Neki majd keresünk másikat, Gáborom” – idézi a bejegyzést lapunk publicistája.”

De lámpavassal fenyegetőzött –a csak rá jellemző, gyáva, aljas, sunyi módon- Márki-Zay Péter is.

(…)

S ide, a végére csak egyetlen idézetet tennék be, azt, amelyet a Pesti Srácok újságírójának, Füssy Angélának küldtek. Egy bizonyos Szabics Bence. Az üzenet így szól:

„Te büdös kurva! Nagyon szar lesz arra ébredni egyik reggel, hogy ki vagy kötözve az ágyadba, és a kis cuki gyerekedet seggből szájba fogom kúrni a szemed láttára.”

Ez ellen a nem is tudom mi ellen nyomozás folyik, természetesen azzal védekezik, amivel ezek mindig védekezni szoktak: hogy feltörték a fiókját.

Viszont biztosak lehetünk benne, hogy ez a nem is tudom micsoda is bármikor kimegy majd tüntetni a „csúnyán beszélő” Bayer ellen.

Szóval, elég ebből az egészből. A Kolozsvárost, az Indexet, a Népszavát beperelem, magunknak pedig kívánok sok türelmet, kitartást, és azt, hogy soha, egyetlen pillanatra se veszítsük el a hitünket. És főleg ne gondoljuk egy pillanatra sem, hogy ők, odaát, bármiféle erkölcsi piedesztálról beszélhetnek velünk. Ugyanis ez éppen fordítva van. Ez is fordítva van.”