Google+
Főoldal / Rovatok / Kávészünet / Drasztikusan nőtt a szegénység hazánkban

Drasztikusan nőtt a szegénység hazánkban

Drasztikusan nőtt a szegénység hazánkbanAz elmúlt három évben tovább nőtt a súlyos anyagi gondokkal küszködő háztartások száma Magyarországon, amivel hazánk az EU sereghajtói között szerepel. Magyarországon a teljes népesség egyharmadát, közel 3 és fél millió embert érint a relatív jövedelmi szegénység, ezen belül mélyszegénységben több mint félmillióan élnek.

Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. A világnap jelentősége, hogy ráirányítja a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis érdekérvényesítő képességek hiányában a nélkülözők hangja egyre halkabb. Magyarországon a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékossággal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.

Súlyos nélkülözés közepette él a társadalom negyede Magyarországon a teljes népesség 14 százaléka, közel másfél millió ember él olyan háztartásban, ahol a háztartás jövedelme nem érte el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát. A szegénységi küszöb éves szinten 796 ezer forint az egyszemélyes háztartásokban, ami havi 66 ezer forintnak felel meg.

A társadalmi kirekesztettségnek a jövedelmi szegénységen kívül vannak egyéb mérőszámai. Ezek közé tartozik – többek között – az anyagi depriváció, amely bizonyos meghatározott anyagi javaktól való megfosztottságot jelent. Az elmúlt években a súlyos anyagi nélkülözés a lakosság több mint egynegyedét érintette, az anyagi nélkülözés természetesen szoros kapcsolatban áll a jövedelmi szegénységgel.

A súlyos anyagi nélkülözés kockázata különösen veszélyezteti az egyszülős, valamint a három- és többgyermekes háztartásokat – 44 százalékot közelítő aránnyal –, míg a munkanélküliek súlyos deprivációjának esélye (61,6 százalék) több mint kétszerese volt az országos átlagnak.

Ehhez adódik az elszegényedő „alsó középosztály”, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is.

A sereghajtók között vagyunk egész Európában 
A súlyosan nélkülözők aránya az EU átlagában 8,8 százalék volt, a magyar érték Bulgária (43,6 százalék), Lettország (31,4) és Románia (29,4) után a negyedik legmagasabb hazánkban.

Az EU-27 átlagában a népesség közel negyede élt relatív szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben. Igaz, egy gazdag országban egészen más a szegénységi küszöb, mint egy „elmaradottban”. Tavalyelőtt a legmagasabb szegénységi küszöb Norvégiában volt (átlagosan havi 1820 euró, azaz megközelítően 550 ezer forint), míg a legalacsonyabb Romániában (106 euró). A magyarországi 227 eurós érték az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.

Minden ötödik magyar gyerek szegénynek születik 
A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint: ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők. Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez.

A munkanélküliekhez, a nagycsaládosokhoz, valamint a gyermekekhez képest viszonylag jó helyzetben vannak a nyugdíjasok. A 65 év feletti korosztályban a szegények 6 százalékos aránya a 14 százalékos országos átlag felét sem éri el annak ellenére, hogy relatív pozíciójuk romlott. A munkaképes korú lakosság szegénységi aránya 13,6 százalékon stagnált, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ez az érték viszont nagyjából a nyugdíjasokénak felelt meg.
A 65 év felettiek kedvező helyzetét a KSH szerint a korosztályt teljes egészében lefedő nyugdíjrendszer és az értékálló nyugdíjak magyarázzák. Látványosan különbözik azonban az idős férfiak és nők pozíciója: utóbbiak 6,8 százalékos szegénységi rátája 2,1 százalékponttal múlja felül a férfiakét.

Forrás: ÖS

Érd, 2013.10.19.