ANETTKA SEGÍT

– Csókolom!

– Csókolom, Anettka! Laci vagyok.

– Üdvözlöm, Laci! Honnan hív?

– Érdről.

– Miben segíthetek? Partnert keres?

– Dehogyis!! Anettka!! 

– Jól van, nem akartam felbőszíteni… Akkor miben segíthetek?

– Indulok a választáson… Sokadszor. Hátha most sikerül. Csak kellene valami… olyan… nagy dobás, tudja, amire felfigyelnek.

– Írjon programot, ilyenkor azt szoktak.

– Á, az nem jó, az macerás, sokat kell rajta gondolkodni meg dolgozni. Valami más ötlet kellene.

– Mondja, miért akar indulni?

– Hát hogy nyerjek, milyen kérdés!

– De miért akar nyerni?

– Hát…öööö….

– Na jó, akkor mit szólna egy nyílt levélhez? írjon nyílt levelet arról, hogy nyerni akar, mert csak.

– Jó! …. Nem jó… Az érdieket nem érdekli ez a nyílt levélkedés.

– Tényleg? Akkor gondolkodjunk tovább. Van facebook oldala?

– Persze! Már majdnem két éve!

– Népszerű? 

– Nagyon! Már majdnem annyi kedvelőm van, mint a másik ellenzéki jelöltnek, pedig ő csak pár hónapja kezdte!

– Laci… ez…

– Igen, Anettka?

– Mindegy is… Ön milyen ideológiát képvisel?

– Liberális vagyok. 

– Tényleg? Akkor mit szólna, ha elkezdene rettegni? Az eddig mindig bejött a liberálisoknak.

– Rettegni? Mitől?

– Az mindegy, Laci. Csak rettegjen. És ne csak ön. Mondja azt, hogy mindenki fél! Mindenki IS.

– Hm…

– Van Érden például közmunkás?

– Nincs…

– Sebaj. Mondja, hogy van, és mondja, hogy a közmunkások is nagyon félnek!

– Jó, mondom. 

– És mindenki más is fél, retteg. A hatalomtól. Tudja, amelyik settenkedik az utcán, és amikor nem figyel az ember, hamm, bekapja.

– Ez jó! Bekapja, Anettka. Ez jó!

– Ugye? Anettka segít!

– És ezzel nyerhetek?

– Nem. De majd azzal védekezhet, hogy azért veszített, mert az emberek félnek…